Több mint két éve írok leveleket egy közösségnek. Sokszor jön válasz, de többször inkább visszajelzés nélkül maradnak a leveleim. Ez mindig zavart, hiszen a visszajelzés erősíti meg a munkámat és azt, hogy jó az irány, amit csinálok, jó az, amit teszek.
Csikungosként sokszor foglalkozom azzal, ami körbevesz, mert ez az amit épp tanulnom kell. A visszajelzés – nem visszajelzés tanítását kezdtem el figyelni és jó ideje tudom, hogy a nem visszajelzés bennem van. Régóta tudok erről magamon belül, de írni, beszélni róla eddig még nem tudtam. Az eredetét még nem találtam meg, de gyanítom, hogy szoros kapcsolatban van az oktatással, tanítással, az életutammal és így természetesen az önfelvállalással. Persze jó adag kishitűség és egyéb kellemetlen érzelmek is vannak ebben jelen.
Ady Endre sorait gimis koromtól hordozom magamban. Pár hete bukkant fel bennem újra és egyre jobban lüktet bennem:
“De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.”
A Csung Jüan Csikung számomra a megfigyelés tudománya. És mint minden kutató én is megfigyelek… elsőként magamat, másodsorban a környezetemet és ebből próbálok következtetéseket levonni és megérteni dolgokat. A csikung nem csak a gyakorlatok miatt különleges, hanem amiatt is, hogy a gyakorlások hatására megváltozhat a gondolkodásunk és nőhet a megértésünk. Bölcsebbé válhatunk általa.
A hétvégén kettes szintű tanfolyamot tartottam. Nagyon erős és jelentős energiák voltak jelen. Ez a szint már komolyan foglalkozik a Taoval és a Tövel, az Úttal s az Erénnyel. A gyakorlás hatására nyílik a szív és nyílnak új tapasztalások is az életben. Talán most ért el odáig a szívem nyílása, hogy merem magam megmutatni. Most az út kiépítése a feladatom, hogy ez könnyedén menjen nekem is és a hozzám fordulóknak is.
Március 19-én, hétfőn a csikung klubon ennek az útnak a kiépítésével fogunk foglalkozni. Ezért ha benned is megjelent a vágy arra, hogy végre önmagad tudj lenni, gyere el a gyakorlásra. Építsük együtt az utat saját teljességünk, egész-ségünk felé.
2018. február Egy Erő zarándoklat – Egyiptom
Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse…
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.
De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.